A kezdetektől úgy terveztük, hogy a kutyánk nevelésére nagy gondot fordítunk majd, így egyértelmű volt, hogy kutyaoviba is járunk majd. Hiába lehet szinte mindent megtalálni az interneten, rengeteg kutyás könyv van, mégis úgy gondolom, hogy nem árt, ha igazi szakemberek, igazi kutyákat oktatnak. Értem ezalatt azt, hogy minden kutya más és más, különálló személyiségek, és nem biztos, hogy mindegyik ugyanúgy, vagy ugyanazzal a módszerrel tud a legtöbbet tanulni, esetleg egy egyéni problémára a megoldás és eltérhet.

Kutyasuliba kb. 7-9 hónapos kortól ajánlják vinni az ebeket, mivel addig elég szertelenek, és nem tudnak koncentrálni huzamosabb ideig. A megfelelő oltások meglététől tehát kutyaoviba lehet vinni a kutyánkat, mi kb. 3 és fél hónaposan mentünk először. Természetesen ennek is utánaolvastam, legalább úgy, mintha a gyerekemnek keresnék iskolát. :) Az olvasottak alapján csak olyan helyet választottam volna, ahol a pozitív megerősítéssel tanítják a kutyákat (tehát nincs durva büntetés, a tanulás csak dicsérettel és jutalommal működik, senkinek eszébe sem jut elektrosokkot és más szörnyű dolgot alkalmazni). Ezután persze számított még az ár, és az is, hogy közel legyen hozzánk, így esett a választásunk a Városi Kutyák Iskolájára a Kopaszi gát mögötti területen.

Én rendkívüli módon elégedett vagyok az iskolával. Minden oktató, akivel eddig az oviban találkoztunk, felkészült volt, és rengeteg hasznos tanáccsal láttak el bennünket. Ugyanis óra végén mindig lehetőség nyílik arra, hogy kérdéseket tegyünk fel, tényleg kifejezetten az egyéni, a mi kutyánkat érintő problémákkal kapcsolatban.

Az ovi egyébként elsősorban a játékról szól. Sok hasonló kölyökkorú kiskutya ismerkedik itt egymással, játszanak, kergetőznek, miközben észrevétlenül a legfontosabbat tanulják meg: hogyan kell viselkedni a többi kutyával, mit szabad és mit nem játék közben. Emellett a gazdi-kutya kapcsolatot erősítik az oviban sok apró játékkal (falka futás, szélrózsa futás, kötődős futás, szemkontaktus gyakorlás, stb.)

1-2 apró trükkre is sor került már (között, forgás), de elsősorban itt még az a cél, hogy a kiskutyák szocializálódjanak. Amikor hazaérünk akkor pedig szerencsére estig alszik Gyömbér, úgy elfárad a sok élménytől. :)

Én már nagyon várom a sulit is, talán szeptembertől elkezdhetjük majd.