Sikerült december elején otthon beüzemelnünk a Skype-ot Gyömbér megfigyeléséhez. A laptopon beállítottuk az automatikus hívásfelvételt, és így akár mobilról is, bárhonnan felhívhattuk a lakást – vagyis a kutyát – és láthattuk, hogy mit csinál.

Persze a rendszer nem tökéletes, volt, hogy lefagyott a laptop, vagy csak nem volt elég erős a hálózat, így a hívások kb. 60-70 százalékban voltak sikeresek. Ilyenkor azonban majdnem mindig csendet tapasztaltunk, így nyugodtak voltunk, egészen addig, amíg a szomszédoktól megint panaszt hallottunk.

A kutyánk nagyon ügyes: először is megvárja, hogy hallótávolságon kívülre érjünk, akkor kezd el sírni. Érzi, ha a folyosón még ott vagyunk, olyankor csend van. Kb. 3-4 perccel később kezd sírni, amikor mi már az utcán vagy éppen villamoson ülünk. A skype hátránya, hogy ahogy a hívás létrejön, egyből hangosan hallani, ahogy üvölt a kutya, másrészt ha én elkezdenék kiabálni - Csend legyen! Rossz kutya! Nem! - engem is mindenki félbolondnak tartana az utcán. Vagyis felhívni már csak munkába érve tudom őt, amikor már 99%-ban csendet tapasztalok. Tehát a legkritikusabb időszakban, amikor elmegyünk otthonról, kb. 40-50 percen keresztül, nem tudjuk figyelni, pedig akkor sír a legjobban.

A másik, hogy amikor egyszer-kétszer például csak a földszintig mentünk, és onnan próbáltunk skype-on keresztül rászólni, olyankor sem voltunk mindig sikeresek: abbahagyta a sírást, kíváncsian kereste, hogy honnan jön a hangunk, de aztán újrakezdte az egészet… Megoldás még mindig nincs a problémára.